A múlt heti laboreredményeim nem tartalmaztak semmi túlságosan rémisztő dolgot, és mivel a futások is szinte érzékelhetetlenül (mondjuk egy zöld szemesostoros ostorának a hosszával) újra csak jobban mentek, nagyjából két hónap csúszással “hivatalosan” is elkezdtem alapozni. Épp ideje volt, elvégre lassan kezdődik a versenyszezon… Sem fizikailag, sem mentálisan nem vagyok csúcsközelben, szóval elhúztam magam előtt a mézesmadzagot, beneveztem egy félmaratonra, holnap tehát Farkasordító Úri Félmaraton. Készítettem egy előzetes tervet, hogy eszembe se jusson versenyezni a mostani állapotomban, mely szerint jelmezes felvonulásba oltott hétvégi fokozó hosszú a program, fura mód épp egy olyan útvonalon, ahol épp akkor rendeznek egy futóversenyt. Csak jó lehet.
És most valami egészen más. Régi vágyam volt egy saját futós hírlevél gründolása, amit ettől a blogtól függetlenül képzeltem el. Nos, az imént “megjelent” az első szám. Olvassák, szeressék, kritizálják, iratkozzanak fel. Vagy ne.