“Tulajdonképpen már az hülyeség, hogy egy valamivel hosszabb, mint egyórás futás gyakorlatilag napi program.” Röpke tizenhárom évvel ezelőtt indítottam így az első, önszántamból választott, szervezett keretek között lezajlott futóversenyemről szóló élménybeszámolómat. Ez a jobbára ártalmatlan mondat meglepően jól állta az idő próbáját, és ha nem is örök érvényű életbölcsességeket sűrít axiomatikus kikezdhetetlenséggel, a közeljeleni aktualitások kapcsán számos párhuzam vonására ösztökélt. A vonogatás közben megpróbálom elkerülni a nosztalgia mézmocsarát, noha ez egyáltalán nem lesz könnyű, ám mivel a platformgazdaság korában már egyébként is hozzászokhattunk az idétlen időkben éléshez, részleges asszimilálódásom ebbe a pompás trendbe semmiképpen nem okozhat majd fizikai fájdalmat senkinek. Meg amúgy is jobbára a múltban élek.
A végtelenben leginkább azért találkoznak az egymástól egyébként nem túl távol futó történetszálak, mert ismét a nulláról indulástól számított bő három hónap rákészüléssel fogok elindulni nagyobb szünet után egy futóversenyen, az ilyesmire leginkább predesztinált tájegységünkön, a jó öreg Alföldön. A tervezett táv, és így a futásra allokált idő szintén megközelítőleg azonos, bár most szerencsés esetben épp annyival lesz kevesebb egy óránál a végeredmény, mint amennyivel anno meghaladta ezt az emberiség által kreált egyik leguniverzálisabb mértéket. Ha nem is annyira párhuzam, de mindenképpen a fonál végének felvételét és a kontinuitást szimbolizálhatja az a körülmény, miszerint a legutolsó, 5k-t meghaladó hivatalos futórendezvényem szintén Szarvason került lebonyolításra. Mintha mi sem történt volna…
Történt pedig egy és más, és a héten a meglehetősen kevés nyugodt percem túlságosan nagy százalékában gondolkoztam a kelleténél jóval többet nem is elsősorban ezeken a történéseken, hanem azon, mit is jelent nekem a futás most, mit jelentett tizenhárom évvel, illetve huszonhat hónappal ezelőtt, vagy mit jelenthet fél év múlva. A rövid és meglehetősen nyugtalanító válasz szerint túl sokat. A hosszabb, valószínűleg még inkább kényelmetlen, egzisztencialista halandzsát komposztáló megfejtés közlésére viszont egy ilyen beharangozó írás nem vállalkozhat, különösen a ‘fél év múlva’ homályos voltából kifolyólag. Még ezen jelentősebb karakterhalmaz időzítésének megjósolásához is fel kell tölteni zaccal a kristálygömböt. Egyszercsak. Szerencsére nem K. K. Footohblogger a becsületlen nevem, és nem az írásaimmal fizetek a kávéért.
Amazing for anyone who has ever tried to write: Robert Caro’s calendar. He tried to write 1,000 words a day. On day… twitter.com/i/web/status/1…—
carolynryan 🏳️🌈🏓 (@carolynryan) November 23, 2021
Visszatérve a vasárnaphoz. Az egész napot valami lomhán hömpölygő slow running fesztiválnak szánom, mint amilyen az ominózus hortobágyi futás és körítése volt egykoron, azzal a szembeötlő különbséggel, hogy akkor még jelenlegi formájában nem született meg Koffein Kapitány. Most az előjelek szerint sor kerül újabban éves rendszerességűre ritkult eljövetelére. Tisztára mint a Mikulás… Abban az időszakban, amikor legutoljára rendszeresen futóversenyekre jártam, valamilyen botcsinálta tervet mindig fabrikáltam, amolyan irányadó versenystratégia gyanánt. A legmegfelelőbb taktika kidolgozása jelen pillanatban egyáltalán nem igényel szakedzői elmélyülést, ez az alapos bemelegítés után a még éppen kényelmes, nagyjából 5:30-as tempó agyatlan tartását jelentené végig. Ezzel mindössze az a probléma, hogy 26 hónap kihagyás után minden trükköt be kell majd vetni, hogy valóban eszembe se jusson megpróbálni azért ha finoman is, de odabaszni. Mintha nem lenne tegnap.
Ui.: az alábbi zárójeles megjegyzéseket Kellő Elhivatottsággal Rendelkező Olvasó nyugodtan helyezze el a megfelelő helyre, kronológiai sorrendben hagytam őket, mert a játék az nem játék. Ezáltal a helyes (…) megfejtők élvezhetik egy megszokott poszt élményét (is).
(A “röpke” egyébként mindig úgy hangzott nekem, mint valami skandináv név. Lehet, nem minden ok nélkül.)
(mondjuk ez nem veszi el a hülyeség élét, inkább még kényezteti is egy fenőkővel)
(húbasszameg)
(az egyszerűség kedvéért hívjuk ezt az időszakot 2019-nek)
(Nem. Fog. Sikerülni.)
21097 