Két hete éppen azzal indítottam a szolnoki futamról szóló beszámolómat, hogy mekkora élmény _nem_ a legelső vonattal elindulni valahová, most meg ülök a vonaton irány a Balaton a Vértes felé zötykölődve és azt érzem, hogy meg lettem szívatva. A hét elején, amikor először konzultáltam Elvirával utazásügyben, kitörő örömmel fedeztem fel, hogy bőven elég a második vonattal elindulnom a versenyre, ami az alvásmennyiséget a kritikus tartomány fölé is emelhette volna akár. Teljesen indokolt a feltételes mód használata, mivel a hét közepén aztán belém hasított, hogy március utolsó hétvégéjeként most mondunk búcsút a téli időszámításnak, a verseny már azután (Ti.u.) rajtol. Így aztán most valóban elég volt negyed ötkor kelni, mégis úgy tűnik, hogy valami mégsem annyira gömbölyű. Mindegy, nem fontos. (Miközben ezeket a sorokat írom, enyhe deja vu lett úrrá rajtam, többek között ezért problémás – még ha kisebb-nagyobb szünetekkel is – kilenc évig írni egy futósblogot, mert most azt érzem, mintha már jártam volna így, sőt, írtam is róla, viszont képtelen vagyok felidézni, visszakeresni meg épp most körülményes lenne.)
Nem mondom, hogy túlreagáltam volna az elmúlt két hetet futásügyileg, de azért hoztam (inkább vittem) az átlagot, mind a két héten belefért most a keddi foci, amik elég hajtósak lettek, és mivel most nem érzem annyira a térdeim, sajnos megint kezdek bolond módra játszani, remélem, nem szakad szét semmim a közel és távoli jövőben sem. A múlt héten kiegészítettem ezt mg négy további alkalommal, bár abból kettő inkább csak átmozgatás lett (4,8 meg 5,9), vasárnap ellenben egy könnyed (…) 20k-val indítottam a napot, ami megint csak nem sikerült túl tempósra, de épp azt olvastam a héten, hogy a futások 80 százalékát a tervezett versenytempónál lassabban érdemes megtenni, már ha kedvesek a csonthártyái az embernek. Nekem észbontóan kedvesek a csonthártyáim, bár mostani versenyzéshez való hozzáállásom, illetve a terepversenyek tempójának hektikussága miatt ezt a hüvelykujjszabályt nem hiszem, hogy tudom követni, viszonyítási alap hiányában. De legalább ismét meggyőztek arról, hogy nyújtani kell, amit mostanában megint kissé elhanyagoltam. Nem hanyagoltam el ellenben ezen a héten a versenyre felkészülést, ami viszont a futás elhanyagolását jelentette… az említett labdarúgó-tevékenységen túl még egy tízest dobtam a sajátba csütörtökön mindössze. Tegnap még gondolkoztam egy rávezető ötösön, mint két hete, de aztán lebeszéltem magam erről, miután szinte egész délután a kertben tettem-vettem, amit nyugodt szívvel neveztem ki átmozgatásnak.
Figyelmes olvasó az előző bekezdésben összevonhatta a szemöldökét, amikor két viszonylag rövidebb távot is megemlítettem egyetlen hétre, ami valóban nem volt a véletlen műve. Az 5,9 ugyanis az új cipőm bejáratását szolgálta, miután a tavaly március táján vett Adidas már darabjaira foszlott szinte (mondjuk ezt már tavaly nyáron elkezdte), de ami ennél szomorúbb volt, hogy azt vettem észre (mondjuk minimum 1500k után ez talán nem akkora meglepetés), már az utcai cipőmhöz képest sem csillapít szinte egyáltalán, ami azért elég durva. Elzarándokoltam hát az egyik népszerű sportáruház lánc közeli boltjába, hogy a hétvégi akciót és a tavaly karira kapott utalványaimat egyesítve hozzájussak valamihez, ami a csonthártyáim és az ízületeim legjobb barátja lehet 2017-ben. Mivel szeretem többször ugyanazt a hibát elkövetni, ismét Adidast vásároltam, tekintélyes, de a mai futócipő-árakhoz viszonyítva azért mégis vállalható áron. Ilyet e:
Hát nem édes? (nem tudom, nem kóstoltam). De most természetesen nem az van a táskám mélyén, hanem a terep Asicsom, ami már egyre többet látott, de szinte csak versenyekre veszem fel (most nem teszem fel a szokásos „Ha lenne hegy az Alföldön…” kezdetű lemezt, bár már igazából föl is tettem), bár kényelemben azért kevesebbet nyújt. Tapadásban viszont az idei F1-es autó-tavalyi F1-es autó összehasonlítás vélhetően itt is megállná a helyét. Szóval haladok Szár felé, ahol ezt fogom ugye futni:
http://www.gpsies.com/mapOnly.do?fileId=cqdvnsxkepzpvkcx
Most épp Monorierdőnél járok, és bemondták, hogy felsővezeték szakadás van, lehet, hogy mégsem fogok odaérni… stay tuned!
21097 