“üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, Nagy Testvér korából, a duplagondol korából!”
Kicsit viccesen ez jutott eszembe ma, mikor két hét után újra futottam, ráadásul tök sötétben, bele a vakvilágba. Az egésszel csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy mennyire más világ a téli futás. Persze, fele olyan szörnyű sincs, mint az, ahonnan az idézet származik. Sőt. Futni télen is jó.
Mondjuk ezt télnek nevezni, ami most van, még eléggé nagyvonalú, de mivel gondolkodásmódom elég sarkos, ha már látszik az ember lehelete, akkor én azt mondom, itt az ideje a téli rendszernek. Ha már itt a téli időszámítás, ugyebár. Ennek megfelelően visszacipzáraztam a dzseki ujjait, elővettem hű társam, Kálmánt a szekrény mélyéről, illetve a legendás, több vödör verítéket magába szívni és a füleimet eközben szárazon és melegen tartani képes “Balaton Maraton” feliratú fejpántomat, és nekivágtam. Persze, ez most kicsit még túlreagálása volt a hőmérsékletnek, de annyi baj legyen. Fasza volt, még ha csak 8k is, így kezdésnek.
Van abban valami jelképes, hogy a temetőből szinte egyenesen futni mentem. Az idei évet valójában jobb elfelejteni, ami a futóteljesítményt illeti, és ahogy a profi labdarúgóknak megtanított, vereség után elmondandó egyetlen épkézláb mondat tartja, itt az idő az elkövetkező feladatokra koncentrálni. Amikről ugyan még nem sokat tudok, bár már van ígéretem egy Balaton kerülésre és egy Reykjavík maratonra is, ami újabb célok nélkül is elég lehet a 2011-es évre. Jó lenne, ha jobban sikerülne, mint az idei év, közel három hónap lábadozással, két finoman szólva sem jó maratonnal és egyetlen félmaratonnal.
Sokat, rettenetesen sokat tanultam az idei évből is. Sosem lehet hátradőlni. Meggyőződtem róla, hogy a legszörnyűbb közhelyek közül jó néhány sajnos valóban igaz. Ennyiért mondjuk már megérte az idei év. Meg arra, hogy ismét bebizonyosodjon, mindig van felfelé út, és bárhonnan újra lehet és kell kezdeni. A gödör alján mindig van hely, még ha nagy is ott a tolongás, de a felfelé vezető út az igazán érdekes – mindig is mondtam…
Self-made bipolárisként nyilván nincs is más választásom. Lassan tehát jön majd az Amszterdam beszámoló, és talán új epizódok is lesznek.
21097 