Mivel az előző bejegyzés óta a blog rendszeres olvasóközönségének csaknem egésze baszott le teljes joggal, átértékeltem némileg ezt az abbahagyás dolgot. Bízzunk a jellemfejlődésemben. 🙂 A döntésben részben az is segített, hogy időközben elhatároztam, benevezek a márciusi Balaton-kerülő versenyre. Ezt valószínűleg bánni fogom majd január végén, mikor a heteim úgy telnek majd, hogy csütörtöktől-vasárnapig félmaratont fogok futni minden hajnalban, de sebaj. Remélhetőleg kárpótolni fog az a nyári futóturné, aminek részleteit még meg sem szellőztetem, hiszen a konkrétum mindössze annyi, hogy meglepően sok szigetország szerepel benne. Szóval pikareszk és hétköznapi élmények várhatók, bár nem mostanában, ez igaz. Ha sikerül olcsón megúszni, akkor a következő maraton ez lesz.
Egyébként pedig nehéz a szuperhősök élete:
