Nem ezt ígértem, de egy fontos momentumról pár mondatban úgy gondoltam, érdemes megemlékezni. A mai nap során előkerült Kálmán a szekrényből, és két héttel a maraton után újra hódoltam egyik kedvenc hobbimnak, mert már kezdett hiányozni. Noha csak egy kellemes nyolcast vállaltam be, élmény volt, szerintem februárban futottam legutóbb sötétben és szemerkélő esőben, eszembe jutott sok emlék az átfutott tavalyi télből. Sajnos úgy néz ki, a dzsekim cipzárja megadja magát, ennek most nem örülök, de ez legyen a legnagyobb bajom ebben a hónapban. Azt igazából nem tudom, hogy lesz-e valami kimenete az újrakezdésnek, idén talán még a Balaton-félmaraton, de tovább nem tervezek, csak élvezem a métereket.
Sajnos a hétvége egyébként elég szarul alakult az amatőr futóknak. Nem tudom, mi lehetett a levegőben Detroitban, de nyugodjanak békében.
21097 