Figyelemre méltó. Mármint hogy nyolc kerek napig kibírtam futás nélkül. Ebbe nem számolom bele a focit, amire hagytam magam rábeszélni, két nappal a maraton után. Miután 10 perc alatt meghúzódott a combom, majd az én Laci barátom szétrúgta véletlenül a sípcsontom, valamint a teli csüddel megrúgott labdák döntő hányada valamelyik érzékeny testrészemen landolt, a többiek mondták, hogy inkább menjek haza. A sors azt hiszem nem szereti, ha valaki a bolondját járatja vele. Szóval nyolc nap, nem hiába merészkednek el egyes cikkek odáig, hogy a heroinnál csak az endorfin a jobb, ráadásul a szervezet maga állítja elő. Egyébként örömteli, hogy gyakorlatilag komolyabb izomláz nélkül megúsztam Krakkót, két nap után már inkább a felesleges foci nyomait viseltem csak. Ma viszont hamar hazaértem és a kora nyári időben egyszerűen nem maradhattam itthon. Külön jó volt, hogy az egy hónap alatt, amíg nem jártam arra, minden csupa zöld lett a megszokott gátas útvonalon. A Krakkóban kapott technikai póló tök fasza, az is átesett a tűzkeresztségen. Mai , “futok megint” top 3:
1. something against you: bombázó
2. adicts: steamroller
3. kernel panic: 0:30
Tovább burjánzik a futós filmek körüli felhajtás, ezúttal ismerős tematikájú blogrokonunk fejtette ki erről a véleményét. A Trainspotting bekerült, a Logan futása nem. Én még a Running Man-t is hiányolom, noha kevenc kormányzónknak kétségkívül nem a legjobban sikerült filmje. Sebaj.
Loch Ness után hetekig komoly motivációs problmákkal küzdöttem a futás terén, ez most nincs meg, talán mert nem közeledik a tél. Szóval mégiscsak elkezdtem elmélkedni a nyári-őszi versenyeken. A régebben beharangozottból a bükki hegyi maraton részemről sajnos kimarad, de ha minden jól megy, helyette Renoban fogok lébecolni, szóval annyira nem sajnálom. Lehet visszamegyek a Hortobágyra, csak most félmaratonra, meg Nike, aztán vagy Garda-tó vagy Snowdonia.
No, helyzetjelentésnek ennyi bőven elég. A blog is frissül majd néha, grafomán is vagyok. De ez nem újdonság senkinek.
21097 