once more (V2)

új év, új fogadalmak, új cipő. ez utóbbi esetemben egy asics tn 898 márkájú csiriviri futócipő mellyel magamat leptem meg az egyre közelgő félmaraton alkalmából. vagyis azért mert az előző kiszuperált nájkomnak már minimálisra kopott a talpa. az új cipőm azon kívül hogy szuperkényelmes még olyan extrákat is tud hogy zselé van benne levegő helyett, ez állítólag jobb az izületeknek. bár nemrég vettem, már rendesen elkezdtem igénybevenni: a heti (minimum) futások számát ugyanis felemeltem 3ra és alkalmanként lenyomok 10-13 kát átlagban. ami még mindig nem sok. sőt. a para még mindig rajtam van, még akkor is ha abdul mondja hogy ‘elég az’. majd szépen emelem még az adagot áprilisig. és mellette teniszezek meg úszok is, ez előbbit remélem gyakrabban, jöhetne a jóidő.
angliában is dőlögettek a hideg rekordok, meg a karácsony környéke is lazsálós volt így az újév annyira nem indult simán. mivel hackney környékén nem egészséges sötétben futni így leginkább a reggeli órákban tudok edzeni (hétvége kivételével). mostmár valamivel emberibb az idő azért mint akár egy hete… de ezért volt jó izlandon edződni, azt is értékelni tudom hogy ‘csak’ hideg van és nem tépi le a fejemet a szél. meg itt van még jokernek a februárig tartó edzőtermi bérletem a nyálkás időkre. valóban, a sok izzadó arccal egy terembe zárva futni nem az igazi de megvan az az előnye hogy pontosan tudom hogy mennyit futok (és ott szállok le a futópadról ahol felszálltam rá). de amilyen nehéz volt magam újra rávenni a heti többszöri rendszeres futásra, legalább annyira jó érzés úgy beülni az irodába reggel 9kor hogy a lábamban van már egy tizes.
ami még mindig a fele se a félmaratonnak…